Nagykanizsai Erdészet

A Nagykanizsai Erdészet 2004. január 1-jén alakult a volt Nagykanizsai és Bajcsai Erdészetek összevonásával. Az erdészet ma 5 erdészeti tájrészletben, a Kelet-Zalai-löszvidéken, a Kanizsai-homokvidéken, a Göcseji-dombságon, a Kerka-Mura-síkon és a Belső-Somogyi-homokvidéken gazdálkodik 11 ezer hektár területen. Ennek 90%-a fatermesztési célt szolgál, a maradék védelmi, magtermő, kísérleti célú és parkerdő. Az erdészet éghajlatára részben a mediterrán, részben az atlanti hatás jellemző. Leggyakoribb az agyagbemosódásos barna erdőtalaj előfordulása, míg a homoki területeken a rozsdabarna erdőtalaj a jellemző. Az erdészet területein a termőhelyek a szélsőségestől a jóig egyaránt előfordulnak. Az erdőállományok összetétele igen változatos. Az elegyarányt illetően a tölgyek 37, 9%-ot, a bükk 10, 7%-ot, a cser 7%-ot, a gyertyán 9, 3%-ot, az akác 8, 1%-ot, az egyéb lomb 14, 3%-ot, a fenyők pedig 12, 7%-ot képviselnek területarányosan. Az erdészet erdőállományai zömében kisebb kiterjedésű, szórt erdőtömbökben helyezkednek el. Az erdészeten belül 16 erdészkerület és 2 vasúti rakodó van. Erdőfelújítási tevékenységében mintegy évi 100 hektár első kivitel, ugyanennyi pótlás és 1000 hektárt meghaladó ápolás a legnagyobb feladatuk. Az élőfakészlet több mint 3 millió m3, az átlagos hektáronkénti fatérfogat 294 m3. A fakitermelés évente átlagosan 65-70 ezer nettó m3 körül mozog. A terepadottságok különösen megnehezítik a faanyag szállítását. Saját út az erdészetnél az elmúlt 30 évben 13, 5 km hosszon épült, de a feltártsági mutató így is csupán 1, 3 fm/ha. A kiépített út hiányát az erdészet a földutak folyamatos karbantartásával és terepjáró tehergépkocsik beállításával sikeresen tudja ellensúlyozni. A hagyományos erdőgazdálkodói feladatok mellett 61 hektáron intenzív csemetetermelést végez bajcsai telephelyén, a kb. 14 hektár területű surdi kertjében pedig díszfatermelést folytat. Az erdészet közel hatezer hektár területen folytat vadgazdálkodást. A vadászélményekre vágyók részér?

• Erdőgazdálkodás